Szantósa (elégedettség), úgy vagy jó, ahogy vagy...

„Az elégedettségből származik a legfőbb boldogság.”

Jóga szútra 2. fej. 42. vers

Az elégedettség magas foka harmóniát, egyensúlyt, boldogságot és belső békét teremt.

Vitruvius hatása

A Leonardo-tanulmány az i. e. I. században élt építész, Marcus Vitruvius Pollio munkásságára utal vissza. Vitruvius legfontosabb műve a De architectura című építészeti tanulmánykötet. Ez a mű a művészettörténet egyik legfontosabb forrása. E művében Vitruvius kifejti, hogy az építész/művész által megalkotott szabályok a racionálisan megismerhető törvényszerűségeket, az emberi test harmóniáját követik.

Leonardo da Vinci Vitruvius-tanulmánynak nevezett rajzán a férfialak tökéletesen beleilleszkedik a köré rajzolt kör és négyzet formákba, megerősítve ezzel a művész hitét az emberi forma és az univerzum közötti isteni kapcsolatban. A szépség és a szimbolikus erő találkozását megjelenítő ábrázolás az egyik leghíresebb illusztráció a világon.

A tanulmány névadója Vitruvius (i. e. 80-20), a római császárkor építésze és mérnöke volt, aki építészeti értekezésének (De Architectura) harmadik könyvében leírta az emberi test tökéletes arányait. Szerinte az emberi test tökéletesen illeszkedik egy kör (isteni szimbólum) és egy négyzet (földi szimbólum) belsejéhez. Ez egy geometriai értelmezése azon ősi hiedelemnek, miszerint az ember egy mikrokozmosz, vagyis az egész univerzum miniatűr megtestesülése.

Leonardo csak milánói korszakában, különösen az 1480-as évek végén kezdett alaposabban antropometriával foglalkozni, s 1490 körül készítette el vázlatát Vitruvius nyomán, amely számos művészt megihletett, és amelyet sokan a tökéletes modellnek tartanak. A tanulmányt a velencei Gallerie dell'Accademiában őrzik, de a nagyközönség - hasonlóan a többi, papírra vetett munkához - csak ritkán láthatja.

"Vitruvius, az építész azt mondja az építészetről szóló művében, hogy az emberi test méretei a következők: 4 ujj tesz ki 1 tenyeret, és 4 tenyér tesz ki 1 lábat, 6 tenyér tesz ki 1 könyököt; 4 könyök teszi ki egy ember magasságát. Ezen túl 4 könyök tesz ki egy lépést, és 24 tenyér tesz ki egy embert. Az ember kinyújtott karjainak hossza megegyezik a magasságával. A haja tövétől az álla hegyéig terjedő szakasz egytizede a magasságnak; az álla hegyétől a feje tetejéig terjedő szakasz egynyolcada a magasságának; a mellkasa tetejétől a haja tövéig egyhetede az egész embernek. A könyöktől az ujjhegyig az egyötöde az embernek; és a könyöktől a hónalj hajlatáig egynyolcada az embernek. A teljes kézfej az egytizede az embernek. Az áll hegyétől az orrig, illetve a hajtőtől a szemöldökig terjedő távolsága egyforma, s a fülhöz hasonlóan az arc egyharmada" - írja Leonardo a vázlatról.

Egy kis játékra hívlak Benneteket!

Mérjük le magunkat a fent leírtak alapján.

Bevallom, nálam a 11 tételből (az arcra vonatkozó arányokat nem számoltam ide) csak egy stimmel: a teljes kézfej az egytizede az embernek: 16 cm= 161:10=16,1

A római kor óta sokat változott az ember. A testmagasságunk, lábméretünk a jóléti társadalmaknak köszönhetően folyamatosan nő. Testünk arányai azonban a felnőtt kort elérve adottak és mindenkire érvényesek.

Minden ember és minden test arányos, úgy jó ahogy van. Sokan ezt nem így érzik és sokaknak hosszú idő megbarátkozni önmagukkal. Nekik üzenem, hogy a SZANTÓSA (elégedettség) művészetét egész életünkben gyakoroljuk. Az elégedettség magas foka harmóniát, egyensúlyt, boldogságot és belső békét teremt. Ha a jógagyakorlásod célja már nem a tested formálásáról, a szebb külső eléréséről szól, akkor jó ÚTON jársz. Évekig sokat erőlködtem, erőltettem, feszítettem a testem izmait. Beleerőltettem magam az ászanákba, ahelyett, hogy megengedtem és beleengedtem volna magam a pozíciókba. Fontos, hogy az ászanázás jól essen, csak akkor tudsz a légzésre a dristikre fókuszálni, fejlődni, mélyülni a gyakorlásban, ha a fájdalom az erőlködés a feszültség elengedődik.

A testünk kiszolgál minket, akkor is, ha keveset alszunk, ha nem jól étkezünk, ha túl sokat dolgozunk, ha sokat vagyunk stresszben. Legyünk HÁLÁSAK neki ezért minden nap, ne csak akkor értékeljük az egészséget, ha már betegség van. Legyünk hálásak és lássuk el testünket és lelkünket minden jóval.

A jógához minden testalkat megfelelő. Az már igaz, hogy nem minden jógatípus való mindenkinek, de a legtöbb jógafajtát testalkattól függetlenül lehet gyakorolni.

Manapság egyre több fiatal elkezd jógázni, hozzájuk remekül illenek a dinamikusabb irányzatok mint, az ashtanga és a vinyásza jóga flow órák. A dinamikus gyakorlás igényel erőt, állóképességet, hajlékonyságok, egyensúlyt, míg egy statikus óra nem feltétlenül alapoz ezekre a képességekre.

Manapság egyre több fiatal elkezd jógázni, hozzájuk remekül illenek a dinamikusabb irányzatok mint, az ashtanga és a vinyásza jóga flow órák. A dinamikus gyakorlás igényel erőt, állóképességet, hajlékonyságok, egyensúlyt, míg egy statikus óra nem feltétlenül alapoz ezekre a képességekre.

---

Charlie Chaplin a 70. születésnapján (1959. április 16-án) írta az alábbi verset. Szavai most is aktuálisak, és választ adnak a sokunk által feltett kérdésre: “Hogyan szeressük önmagunkat?”

Charles Chaplin: Önszeretet (Amikor elkezdtem szeretni magam…)

Amikor elkezdtem szeretni magam, beláttam, hogy a fájdalom és a szenvedés óvtak meg attól, hogy a saját igazságom ellenében éljek. Ma már tudom, hogyan nevezik ezt: Hitelességnek.

Amikor elkezdtem szeretni magam, megértettem, milyen megalázó volt annak, akire ráerőszakoltam a vágyaimat, pedig tudtam, hogy sem az idő, sem az illető nem érett meg rá – még akkor sem, ha ez az illető én voltam. Ma már tudom, hogy nevezik ezt: Öntiszteletnek.

Amikor elkezdtem szeretni magam, nem vágyakoztam többé egy másik élet után, és láttam, hogy körülöttem minden kihívást és fejlődési lehetőséget jelent. Ma már tudom, hogyan nevezik ezt: Érettségnek.

Amikor elkezdtem szeretni magam, megértettem, hogy mindig és minden alkalommal a megfelelő időben és a megfelelő helyen vagyok, és hogy mindaz, ami történik, helyes. Ekkor megnyugodtam. Ma már tudom, hogyan nevezik ezt: Öntiszteletnek.

Amikor elkezdtem szeretni magam, nem raboltam el többé magamtól a szabadidőt, és felhagytam azzal, hogy nagyszabású terveket szövögessek a jövőre nézve. Ma már csak azt teszem, ami örömöt okoz, amit szeretek, és ami megnevetteti a szívemet, és mindezt a sját tempómban és stílusomban. Ma már tudom, hogyan nevezik ezt: Őszinteségnek.

Amikor elkezdtem szeretni magam, mindentől megszabadultam, ami nem tett jót az egészségemnek. Ételektől, emberektől, tárgyaktól, helyzetektől és mindattól, ami csak lehúzott és eltávolított magamtól. Kezdetben ezt “egészséges egoizmusnak” neveztem. Ma már tudom, hogy ez az Önszeretet.

Amikor elkezdtem szeretni magam, nem akartam többé, hogy mindenben igazam legyen. Így ritkábban tévedtem. Ma már azt is tudom, hogy nevezik ezt: Egyszerűségnek.

Amikor elkezdtem szeretni magam, felhagytam azzal, hogy a múltban éljek, és a jövőmért aggódjak. Most már csak ebben a pillanatban élem az életem, ahol minden történik. Minden napot megélek. Ez a Tökéletesség.

Amikor elkezdtem szeretni magam, felismertem, hogy a gondolkodásom nyomorulttá és beteggé tehet. Amikor felfedeztem a szívemben rejlő erőt, értelmem is fontos társra lelt. Ezt a szövetséget ma már így nevezem: A szív bölcsessége.

Nem kell félnünk az önmagunkkal vagy másokkal folytatott vitáktól, konfliktusoktól és problémáktól. Néha a csillagok ls összeütköznek, és utánuk új világok születnek. Ma már tudom, hogy Ez az Élet!