A jóga 8 foka (ága)

tallerzsuzsanna
2020. máj. 1.
4 perc olvasás

Frissítve: 2020. máj. 30.

A jóga olyan mint egy fa - számos ága van, amelyek támogatják egymást a teljesség eléréséért. Patandzsali szútrái a jóga összes fő gyakorlatát tartalmazzák. A szútrák fogalmazzák meg a jóga nyolc fokát, amelyek a gyakorlás alapjául szolgálnak.

A jóga 8 foka (ága).

1. JÁMA- erkölcsi parancsolatok, tiltások

2. NIJÁMA- előírások

3. ÁSZANA- testtartások, jógapózok

4. PRÁNAJÁMA- légzésszabályozás, légzésirányítás

5. PRATJÁHÁRA- az érzékek ellenőrzése (visszavonása)

6. DHÁRÁNA- koncentráció

7. DHJÁNA- meditáció

8. SZAMÁDHI- önmegvalósításcustomize.

1. JÁMÁK- vagyis erkölcsi parancsolatok.

Az első jáma az Ahimsza- erőszakmentesség.

„Ha valaki az erőszakmentesség állapotában van, a rosszindulat eloszlik a környezetékben.” Jóga szútra 2.fej. 35. vers

„létezik egy kötés, amely összekapcsol minket egymással. Tehát ha sérülést vagy kárt okozunk másnak, mi is sérülünk….gondolatban is lehetünkagresszívak…gyülölet, féltékenység, félelem, harag…Amikor ezeket érezzük, nincs bennünk szeretet. " Pauline Wills

A második jáma a Szatja- igazsághoz való hűség.

„Ha az igazságosságot eléred, minden tetted a kívánt eredményt hozza.”

Jóga szútra 2. fej. 36. vers.

„ Az igazság a magunkkal szembeni őszinteséggel kezdődik, elismerve erényeinket és hibáinkat. Csak akkor dolgozhatunk hibáink leküzdésén, ha felismerjük őket, ha pedig tisztán látjuk magunkat, már sokkal könnyebb másokat is valóban megismerni.” Pauline Wills

A harmadik jáma az Asztéja- más tulajdonának el nem lopása.

„Ha valakinek nincsenek bűnös vágyai, eléri a jólét szintjét.” Jóga szútra 2. fej. 37. vers

„Ha elveszünk valakitől valamit, ami nem a miénk, nemcsak lopunk, de az asztéját sem gyakoroljuk. Ha valótlanságot állítunk valakiről, nemcsak az igazságot tagadjuk le, hanem a jó hírét is ellopjuk a hamis kijelentésekkel.” Pauline Wills

A negyedik jáma a Brahmacsarja- önmegtartóztatás.

„ A nemes vágyakkal megőrizhetjük életenergiánkat.” Jóga szútra 2. fej. 38. vers

„.. nem arra utal, hogy a gyakorló jóginak tartózkodnia kell a szexuális élettől... a szexuális kapcsolat a szeretet legmagasabb fokú megnyilvánulása házastársak vagy partnerek között.”

Pauline Wills

Az ötödik jáma az Aparigraha- ragaszkodástól való mentesség, nem gyűjtés

„Csak az lehet biztonságban aki mentes minden ragaszkodástól és birtoklási vágytól.” Jóga szútra 2. fej. 39. vers

„A tárgyak felhalmozása függőséget okozhat, és minél többet gyűjtünk össze, annál többet akarunk. A vásárlás nyújtotta jó érzés gyorsan elmúlik, és máris egy új és még csillogóbb tárgy után kezdünk el sóvárogni…..ha követjük spirituális utunkat, és megpróbálunk segíteni másoknak, mindent épp akkor kapunk meg, amikor szükségünk van rá.” Pauline Wills

2. NIJAMA- előírások, azaz magatartási szabályok

Az első nijama a SAUCSA- tisztaság és erkölcsösség

„Az erkölcs vagy tisztaság megmutatja, mit kell kifejlesztenünk és megvédenünk, ami árt azt kint hagyjuk, ami nem, azt elmélyítjük.” Jóga szútra 2. fej. 40. vers

„Fizikai testünk tisztasága elengedhetetlen a jó közérzetünkhöz…fontos a táplálkozás. Ideális esetben az elfogyasztott étel erősíti a testet, vitaminokkal és ásványi anyagokkal táplálja. A saucsa fontos elvárása az is, hogy szabadítsuk meg az elmét a negatív érzelmektől- a gyűlölettől, az irigységtől, a haragtól, az illúziótól és a gőgtől.”

Paulie Wills

A második nijama a SZANTÓSA- elégedettség

„Az elégedettségből származik a legfőbb boldogság.” Jóga szútra 2. fej. 42. vers

„A tulajdon halmozása az elégedettség hiányához vezethet….meg kell tanulnunk a jelenben élni és bízni abban…., hogy amikor kell, megkapjuk azt, amire szükségünk van.”

Pauline Wills

A harmadik nijama a TAPASZ- erőfeszítés és spirituális gyakorlat, lemondás, megtisztulás

„A tisztátalanság megszüntetésével testünk és lelkünk hatékonyabban működhet.” Jóga szútra 2. fej. 43. vers

Jógikus értelemben ez arra a lángoló erőfeszítésre utal, amely elvezet a jóga végső lépéséhez- a szamádhihoz…” Pauline WIlls

„ A tapasz olyan tisztító cselekedetre utal, amelyet a jóga útján való előrehaladás érdekében rendszeresen végzünk.”

Szalay István, Gauranga Das

A negyedik nijama a SZVÁDHJÁJA- önképzés, önképzés, az önvaló tanulmányozása

„Az önismeret növeli a tudatosságot, segíti a lélekkel való kapcsolatteremtést és a lélekkel való egyesülést.” Jóga szútra 2. fej. 44. vers

„A szvádhjája a védikus szentírások igazságainak tanulmányozását, és azok alkalmazását jelenti az életünkben.”

Szalay István, Gauranga Das

Az ötödik nijama a z ISHVARA PRANIDHÁRA- hit Istenben, egy felsőbb hatalommal való bensőséges kapcsolat

„A tökéletességet és felszabadulást a legfelsőbb intelligenciával összekapcsolódva valósíthatjuk meg.” Jóga szútra 2. fej. 45. vers

„Minden tettünkben látnunk kell Istent, és minden gondolatunkban be kell emelnünk az isteni lényt. Az Isten köré rendezett tudat szétoszlatja az egót felerősítő gondolatokat.” Pauline Wills

3. ÁSZANA- testhelyzetek és testgyakorlatok

„ A jógapóznak a stabilitás és a könnyedség tulajdonságaival kell rendelkeznie.” Jóga szútra 2. fej. 46. vers

„A szaszkrit ül szóból származó ászana szó a test megtartását jelenti egy bizonyos pózban, és a testtartásban az energiaközpontra vagy központokra való koncentrálást. Az ászanák gyakorlásával a test rugalmassá válik, az izmok erősödnek és megtisztulnak a méreganyagoktól, a szervezet megszabadul a betegségektől, az elme megszilárdul, a csakrákból távoznak az összegyűlt szennyeződések, és fény árad szét lényünkben.” Pauline Wills

4. PRÁNAJÁMA- légzésirányítás

„Amikor a póz teljes lett, elkezdődik a pránajáma gyakorlása, ami a belégzés és a kilégzés nyugtalanságának megszüntetését jelenti.” Jóga szútra 2. fej. 49. vers

„ A prána az életerő, az ajáma pedig hosszúságban, szélességben, mennyiségben való növekedést jelent. Sok pránajáma gyakorlat létezik, és ha ezeket helyesen végezzük, elűznek a testből minden betegséget, szabályozzák a pulzust, az arcszín ragyogóvá válik, az elme megnyugszik, és növekszik az oxigénfelvétel. A légzésszabályozás

három fontos részre vonatkozik: a kilégzés (récsaka), a belégzés (puráka), és a visszatartásra (kumbhaka).” Pauline Wills

5. PRATJÁHÁRA- az érzékek ellenőrzése

„Ha érzékeink nem irányulnak másra, mint elménkre, teljes tudatossággal irányíthatjuk érzékeinket.” Jóga szutra 2. fej. 54. vers

„A jóga ötödik ága az összekötő híd a „külső” és a „belső” ágak között. A gyakorlatok segítségével megtanítjuk elménket a visszahúzódásra, és felkészülünk a mélyebb érzelmi önvizsgálatra. Ha érzékeinket a meditációra való felkészülés szolgálatába állítjuk, segítenek testi, lelki zavaraink leküzdésében.” Bija Benett

6. DHÁRANA- koncentráció, a figyelem összpontosítása

„Az összpontosított figyelem egy meghatározott célpont felé vezeti az embert.” Jóga szútra 3. fej. 1 vers

„Az egy pontra fókuszált figyelmet bármivel megvalósíthatod: az orrod hegyével, a köldököddel, a szíveddel, a lélegzetvételeddel, egy hanggal, egy tárggyal, egy gondolattal.”

Bija Benett

7. DHJÁNA- a figyelem további fenntartása, meditáció

„A figyelem fenntartása folyamatos kreatív áramlást eredményez a gondolathoz vagy tárgyhoz.” Jóga szútra 3. fej. 2. vers

„A tartós koncentráció a meditáció állapotába visz, amelyben az egyéni lélek egyesül az egyetemes lélekkel.”

Pauline Wills

8. SZAMÁDHI- önmegvalósítás, feloldódás

„Mikor a figyelem állapotát fönntartod és teljesen belefeledkezel a megfigyelésbe, csak a meditáció tárgya áll előtted s e tárgy megértése egészen kitölt.” Jóga szútra 3. fej. 4. vers